Nem tudjuk, hogy a bagi lakosság részére mennyire közismert, hogy a település közelében több helyen is szép számban él a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által 2013-ban az év madarának választott gyurgyalag.

A gyurgyalag (Merops apiaster) az egyik legszínesebb, a szalakótaalakúak rendjébe tartozó hazai madárfaj, mely a löszös és homokos domboldalakat választja fészkelőhelyül. Megtelepszik homok- és agyagbányákban egyaránt, de ritkább és alacsonyabb növényzetű löszgyepek talajába is szívesen vájja kb. 1,5-2 méter mély költőüregét. Rovarevő madár, tápláléka elsősorban a poszméh-, lepke- és szitakötőfajok közül kerül ki, de szívesen fogyasztja az aranyos rózsabogár egyedeit is.

Vonuló madár, Magyarországra viszonylag későn, májusban érkezik vissza telelőterületéről, és elég hamar, szeptember elején már újra úton van Afrika felé.

Május közepétől Bag határában is találkozhatunk velük. Bár bagi költőterületei nem állnak természetvédelmi oltalom alatt, fontos tudni, hogy fokozottan védett madárfajról van szó, melynek eszmei értéke 100.000 Ft. A faj egyedeinek bármiféle bántalmazása, költőhelyének lerombolása, költési időben történő megzavarása szigorúan tilos.

Bagon 2006 óta követjük éves rendszerességgel a gyurgyalag állomány alakulását. Két nagyobb fészkelő telepen (szeméttelep és cross-pálya környéke) együtt átlagosan kb. 60 pár fészkel partifecskék társaságában, az utóbbi évek adatai szerint pl. 2009-ben 55, 2010-ben 56, 2011-ben 64, 2012-ben 75 pár. Mivel hazánkban a gyurgyalagok a telepek 90%-ában 20 pár alatti kolóniákat hoznak létre, ezért a két bagi költőterület különösen jelentősnek mondható, hiszen azon telepek közé esnek, ahol évről évre 20 pár feletti madár él. Mindeddig szerencsére nem tapasztaltuk, hogy fészkelésüket bármilyen szándékos emberi zavarás hátráltatta volna, viszont a cross-pályán a motorozás, a quadhasználat és az esetleges nem körültekintő homokelhordás veszélyeztetheti fennmaradásukat.

Kerényi Zoltán (MME Gödöllői Helyi Csoport)