TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
Röviden összefoglalva a fenti feltételeke: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év (1,5 m3/nap) vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.
Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:
A vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.
A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.
Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!
Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?
Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
A vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.
A kérelem benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, ami honlapunkról letölthető illetve hivatalunkban átvehető:
2191 Bag, Szent Imre u. 52.
http://www.bagfalu.hu/index.php/letoeltheto-nyomtatvanyok
A kérelemhez mellékelni kell:
a) Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét igazoló dokumentum (bármilyen akkreditált laboratórium igazolása, hogy ivóvízként megfelel)
b) Kitöltött adatlap.
fúrt kút esetén: link
ásott kút esetén: link
c) Helyszínrajz (akár Google Earth programból nyomtatott is jó), bejelölve rajta a kút helyét.
d) Fényképfelvétel a kútról és környezetéről (legalább egy fotó magáról a kútról, és egy a környezetéről.)
e) Továbbá fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása (azaz a kutat, vagy a kérelmet elkészítő vízügyi szakember, kútfúró minősítő oklevele, bizonyítványa).
A kitöltött kérelmet a csatolandó dokumentációval együtt a műszaki előadó részére kell benyújtani:
- levélben: 2191 Bag, Szent Imre u. 52.
- személyesen leadva a hivatal ügyfélszolgálatán
- e-mail-en: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
- vagy hivatali kapun keresztül (KRID kód: 105448315).
Az eljáráshoz szükséges dokumentációk elkészítésében segítséget tud nyújtani:
Nagy András okl. hidrogeológus (DAKÖV vízmű)
+36-30-248-41-02
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Összefoglaló a fúrt- és ásott kutak engedélyeztetéséről
Mivel a napokban sok egymásnak ellentmondó hír röppent fel a különböző internetes fórumokon, az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a tudnivalókat.
Aki rendszeresen böngészi honlapunkat, talán emlékszik rá, hogy kb. egy éve volt fenn nálunk is egy részletes tájékoztató a fúrt- és ásott kutak bejelentésének menetéről, a fennmaradási engedély kéréséről.
Ezután utasítást kaptunk az eltávolításra, mivel a rendeletet visszavonták.
Áder János köztársasági elnök úr azonban az Alkotmánybíróságon megtámadta a rendelet visszavonását, így mégis maradt az eredeti rendelet.
Közben a 2018. év végi határidő vészesen közeleg, így az Agrárkamara kezdeményezte az engedélyeztetési határidő kitolását 2020-ig. Erről döntés még nem született.
Az alábbiakban összegyűjtöttem a témában fontos linkeket:
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500057.TV
2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600041.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700123.KOR
Agroinfo 2017.04.07-i cikke: Még sem kell engedélyeztetni a házi kutakat:
https://www.agroinform.hu/gazdasag/megsem-kell-engedelyeztetni-a-hazi-kutakat-32378-001
Agroinfo 2017.04.18-i cikke: A gazdáknak mégis kell fizetniük?
https://www.agroinform.hu/gazdaelet/kutak-engedelyeztetese-a-gazdak-tovabbra-is-fizetnek-32468-001
Agroinfo 2017.09.01-i cikke: Ingyenes kútfúrást ígér a kormány:
https://www.agroinform.hu/gazdasag/ingyenes-kutfurast-iger-a-kormany-33973-001
Agroinfo 2018.08.30-i cikke: Az AB által elkaszált törvénymódosítás:
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/nem-lesz-engedely-nelkuli-kutfuras-alkotmanyellenes-a-torvenymodositas-37635-001
Agroinfo 2018.10.09-i cikke: Nem sok maradt hátra a határidő lejártáig
https://www.agroinform.hu/gazdasag/nem-maradt-sok-ido-a-kerti-kutak-engedelyeztetesere-37997-001
Agroinfo 2018.11.08-as cikke: Decemberben dönthetnek a határidő meghosszabbításáról
https://www.agroinform.hu/gazdasag/illegalis-kutak-decemberben-donthetnek-az-engedelyeztetes-hataridejerol-38276-001
A cikk legfontosabb mondata: "Amíg az eljárásrendet tisztázó jogszabály nem jelenik meg, addig a tulajdonosoknak semmilyen kötelezettsége nincs. Az eljárási rendet várhatóan a jövő tavaszi jogalkotási időszakban határozzák meg."
Katasztrófavédelem tájékoztatója az engedélyeztetési eljárásról:
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/iparbiztonsag/vizugy/Tajekoztato_engedely_nelkuli_viziletesitmenyek_2018.pdf
Azaz egyenlőre ennyit tudni a dolgok állásáról. Az engedélyeztetési eljárásról az alábbi cikkünkben olvashatnak részletesen:
TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
Amennyiben bármiféle hivatalos tájékoztatást, utasítást, vagy információt kapunk, azt itt a honlapon természetesen megosztjuk a T. lakossággal.
Benedek Miklós
műszaki ea.
2018.10.11.
Végre megvan a döntés a kutakról: kitolták az engedélyeztetés határidejét
Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére az illegálisan kialakított kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását 2018 év végéről 2020 végéig.
A vízgazdálkodási törvénybe még 2016-ban került be, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra is engedélyt kell kérni. A NAK közleménye emlékeztet, hogy a kamara még ebben az évben kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak engedélyeztetése lehessen bírságmentes.
A 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezen kívül akár 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre.
A NAK által 2016-ban indítványozott törvénymódosítás amellett, hogy eltörölte a fentiekben részletezett szankciókat, lehetővé teszi, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. A visszajelzések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel.
Az Országgyűlés idén júliusban megszavazta a vízgazdálkodási törvény újabb módosítását, amely szerint nem kellett volna engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Ezt a módosítást azonban elkaszálta Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság augusztusban. Az indoklás szerint a módosítás veszélyeztetné Magyarország vízgazdálkodását és a felszín alatti vizek védelmét.
A NAK az uniós források biztonságos lehívása érdekében kezdeményezte az engedélyezési határidő 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását. A moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítása alapján
mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a személy, aki az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízilétesítmények – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutak – vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2020. december 31-ig kérelmezi.
A határidő kitolása sokat jelenthet a kerti vagy mezőgazdasági kutak tulajdonosainak, maga az eljárás ugyanis nem is olyan egyszerű, figyelni kell az illetékességi körökre, és a költségek is magasra rúghatnak.
A NAK közleménye szerint a kamara azon dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen. Ennek érdekében a köztestület az év elején a jogalkotóval további egyeztetéseket folytat.
forrás: www.agroinform.hu
A határidőt ismét meghosszabbították
Az Országgyűlés a koronavírus járványra tekintettel elfogadta a bejelentési határidő meghosszabbítását, ami jelen pillanatban: 2023. december 31.
Saját kút létesítése
https://www.agroinform.hu/gazdasag/kerti-kut-ontozes-sajat-kut-engedely-46590-001
Megjelent a kutakról szóló törvény módosítás
A Magyar Közlöny 2023. évi 91. számában megjelent a 2023. évi LI. törvény (ami a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását tartalmazza).
A lakosság számára a legfontosabb jogszabályváltozás az, hogy a 2024. JANUÁR 1. ELŐTT létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó, az első vízzáró réteget el nem érő kutak fennmaradásához NEM SZÜKSÉGES sem vízjogi engedély, sem bejelentés.
Az Országgyűlés azonban elrendelte, hogy az elkövetkező népszámlálások során a háztartási kutakra vonatkozó adatok is kerüljenek begyűjtésre, illetve rendelkezett a vízkészlet-védelmi országtérkép elkészítéséről is.
A jövőben ez a vízkészlet-védelmi országtérkép határozná meg a vízkészlet-védelmi szempontokból kockázatos, illetve kockázatmentes területeket.
2024. JANUÁR 1-TŐL olyan területeken, amiket a vízkészlet-védelmi országtérkép KOCKÁZATMENTESKÉNT határoz meg, a MEZŐGAZDASÁGI célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó, az első vízzáró réteget el nem érő kutak létesítését, üzemeltetését és megszüntetését BE KELL JELENTENI a jegyzőnek, ráadásul csak a kinyert víz mennyiségének mérésére szolgáló DIGITÁLIS KÚTVÍZMÉRŐ alkalmazásával lehet azt üzemeltetni.
Mezőgazdasági célú kút: az üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztés célú öntözésére és haszonállat-állomány ellátására szolgáló kút. Az üzemeltető felel érte, hogy a felszín alatti vizet csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás mennyiségi egyensúlya megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések.
2024. JANUÁR 1-TŐL olyan területeken, amiket a vízkészlet-védelmi országtérkép KOCKÁZATOSKÉNT határoz meg, az ötven méter talpmélységet meg nem haladó, az első vízzáró réteget el nem érő, HÁZTARTÁSI célú kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését BE KELL JELENTENI a jegyzőnek.
2024. január 1-től olyan területeken, amiket a vízkészlet-védelmi országtérkép KOCKÁZATMENTESKÉNT határoz meg, az ötven méter talpmélységet meg nem haladó, az első vízzáró réteget el nem érő, HÁZTARTÁSI célú kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését NEM KELL BEJELENTENI.
Háztartási célú kút: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év (1,5 m3/nap) vízigénybevétel alatti, a kutat épülettel rendelkező ingatlanon készítették el, magánszemély a tulajdonos, a kút házi ivóvízigény és háztartási igények (nem gazdasági célú vízigény) kielégítését szolgálja.
Bag övezeti besorolása, csak az országtérkép tényleges elkészülte (2023. augusztus 31.) után határozható meg.
2023.06.27.
Benedek Miklós műszaki ea.
Vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területek térképe:
https://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem/
Bag nagyközség vonatkozásában (részlet a térképről):
