TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
Röviden összefoglalva a fenti feltételeke: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év (1,5 m3/nap) vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.
Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:
A vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.
A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.
Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!
Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?
Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
A vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.
A kérelem benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, ami honlapunkról letölthető illetve hivatalunkban átvehető:
2191 Bag, Szent Imre u. 52.
http://www.bagfalu.hu/index.php/letoeltheto-nyomtatvanyok
A kérelemhez mellékelni kell:
a) Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét igazoló dokumentum (bármilyen akkreditált laboratórium igazolása, hogy ivóvízként megfelel)
b) Kitöltött adatlap.
fúrt kút esetén: link
ásott kút esetén: link
c) Helyszínrajz (akár Google Earth programból nyomtatott is jó), bejelölve rajta a kút helyét.
d) Fényképfelvétel a kútról és környezetéről (legalább egy fotó magáról a kútról, és egy a környezetéről.)
e) Továbbá fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása (azaz a kutat, vagy a kérelmet elkészítő vízügyi szakember, kútfúró minősítő oklevele, bizonyítványa).
A kitöltött kérelmet a csatolandó dokumentációval együtt a műszaki előadó részére kell benyújtani:
- levélben: 2191 Bag, Szent Imre u. 52.
- személyesen leadva a hivatal ügyfélszolgálatán
- e-mail-en: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
- vagy hivatali kapun keresztül (KRID kód: 105448315).
Az eljáráshoz szükséges dokumentációk elkészítésében segítséget tud nyújtani:
Nagy András okl. hidrogeológus (DAKÖV vízmű)
+36-30-248-41-02
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Összefoglaló a fúrt- és ásott kutak engedélyeztetéséről
Mivel a napokban sok egymásnak ellentmondó hír röppent fel a különböző internetes fórumokon, az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a tudnivalókat.
Aki rendszeresen böngészi honlapunkat, talán emlékszik rá, hogy kb. egy éve volt fenn nálunk is egy részletes tájékoztató a fúrt- és ásott kutak bejelentésének menetéről, a fennmaradási engedély kéréséről.
Ezután utasítást kaptunk az eltávolításra, mivel a rendeletet visszavonták.
Áder János köztársasági elnök úr azonban az Alkotmánybíróságon megtámadta a rendelet visszavonását, így mégis maradt az eredeti rendelet.
Közben a 2018. év végi határidő vészesen közeleg, így az Agrárkamara kezdeményezte az engedélyeztetési határidő kitolását 2020-ig. Erről döntés még nem született.
Az alábbiakban összegyűjtöttem a témában fontos linkeket:
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500057.TV
2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600041.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700123.KOR
Agroinfo 2017.04.07-i cikke: Még sem kell engedélyeztetni a házi kutakat:
https://www.agroinform.hu/gazdasag/megsem-kell-engedelyeztetni-a-hazi-kutakat-32378-001
Agroinfo 2017.04.18-i cikke: A gazdáknak mégis kell fizetniük?
https://www.agroinform.hu/gazdaelet/kutak-engedelyeztetese-a-gazdak-tovabbra-is-fizetnek-32468-001
Agroinfo 2017.09.01-i cikke: Ingyenes kútfúrást ígér a kormány:
https://www.agroinform.hu/gazdasag/ingyenes-kutfurast-iger-a-kormany-33973-001
Agroinfo 2018.08.30-i cikke: Az AB által elkaszált törvénymódosítás:
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/nem-lesz-engedely-nelkuli-kutfuras-alkotmanyellenes-a-torvenymodositas-37635-001
Agroinfo 2018.10.09-i cikke: Nem sok maradt hátra a határidő lejártáig
https://www.agroinform.hu/gazdasag/nem-maradt-sok-ido-a-kerti-kutak-engedelyeztetesere-37997-001
Agroinfo 2018.11.08-as cikke: Decemberben dönthetnek a határidő meghosszabbításáról
https://www.agroinform.hu/gazdasag/illegalis-kutak-decemberben-donthetnek-az-engedelyeztetes-hataridejerol-38276-001
A cikk legfontosabb mondata: "Amíg az eljárásrendet tisztázó jogszabály nem jelenik meg, addig a tulajdonosoknak semmilyen kötelezettsége nincs. Az eljárási rendet várhatóan a jövő tavaszi jogalkotási időszakban határozzák meg."
Katasztrófavédelem tájékoztatója az engedélyeztetési eljárásról:
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/iparbiztonsag/vizugy/Tajekoztato_engedely_nelkuli_viziletesitmenyek_2018.pdf
Azaz egyenlőre ennyit tudni a dolgok állásáról. Az engedélyeztetési eljárásról az alábbi cikkünkben olvashatnak részletesen:
TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
Amennyiben bármiféle hivatalos tájékoztatást, utasítást, vagy információt kapunk, azt itt a honlapon természetesen megosztjuk a T. lakossággal.
Benedek Miklós
műszaki ea.
2018.10.11.
Végre megvan a döntés a kutakról: kitolták az engedélyeztetés határidejét
Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére az illegálisan kialakított kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását 2018 év végéről 2020 végéig.
A vízgazdálkodási törvénybe még 2016-ban került be, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra is engedélyt kell kérni. A NAK közleménye emlékeztet, hogy a kamara még ebben az évben kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak engedélyeztetése lehessen bírságmentes.
A 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezen kívül akár 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre.
A NAK által 2016-ban indítványozott törvénymódosítás amellett, hogy eltörölte a fentiekben részletezett szankciókat, lehetővé teszi, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. A visszajelzések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel.
Az Országgyűlés idén júliusban megszavazta a vízgazdálkodási törvény újabb módosítását, amely szerint nem kellett volna engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Ezt a módosítást azonban elkaszálta Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság augusztusban. Az indoklás szerint a módosítás veszélyeztetné Magyarország vízgazdálkodását és a felszín alatti vizek védelmét.
A NAK az uniós források biztonságos lehívása érdekében kezdeményezte az engedélyezési határidő 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását. A moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítása alapján
mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a személy, aki az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízilétesítmények – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutak – vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2020. december 31-ig kérelmezi.
A határidő kitolása sokat jelenthet a kerti vagy mezőgazdasági kutak tulajdonosainak, maga az eljárás ugyanis nem is olyan egyszerű, figyelni kell az illetékességi körökre, és a költségek is magasra rúghatnak.
A NAK közleménye szerint a kamara azon dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen. Ennek érdekében a köztestület az év elején a jogalkotóval további egyeztetéseket folytat.
forrás: www.agroinform.hu
A határidőt ismét meghosszabbították
Az Országgyűlés a koronavírus járványra tekintettel elfogadta a bejelentési határidő meghosszabbítását, ami jelen pillanatban: 2023. december 31.
Saját kút létesítése
https://www.agroinform.hu/gazdasag/kerti-kut-ontozes-sajat-kut-engedely-46590-001
